Egy téli estén a kályha mellett ülve furcsa morajlás hallatszik a falból, a kéményből szikrák szállnak, a padláson forró a kéménytest: kéménytűz. A tűzoltók eloltják, a kár – kiégett bélés, megrepedt kéménytest, füstös padlás, oltóvíztől ázott mennyezet – a biztosítóhoz kerül, és a kárrendező első kérdései között ott van: mikor járt utoljára kéményseprő? Alkuszként azt látom, hogy ez a kérdés sok családi házban kínos, mert a kéményseprés évek óta elmaradt – nem hanyagságból, hanem mert 2018 óta nem jön magától a sormunka, a tulajdonosnak kell időpontot kérnie, és ez a lépés könnyen kimarad. A kandallók és a vegyes tüzelés terjedésével a kéménytűz és a körülötte kialakuló vita is gyakoribb. Ez a cikk azt mutatja meg, hol a határ az elutasítható és a fizetendő kár között, és mit kell a biztosítónak bizonyítania.
- A kéménytűz jellemzően a tűzfedezet alá tartozó biztosítási esemény; az elmaradt kéményseprés önmagában nem kizárás, hanem a kármegelőzési kötelezettség kérdése, amelyet a Ptk. és a feltételek együtt szabályoznak.
- A biztosító csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan mulasztása okozta – vagyis az elmaradt ellenőrzés és a tűz közötti összefüggést neki kell igazolnia, nem Önnek a fordítottját.
- A lakossági kéményseprés 2016 második féléve óta ingyenes, családi háznál 2018 óta a tulajdonos kéri az időpontot: a sormunka rendeleti gyakorisága – szilárd tüzelésnél évente, gáznál kétévente – családi háznál a katasztrófavédelem szerint ajánlott, nem kötelező; a kéményseprői tanúsítvány kárnál a legegyszerűbb bizonyíték.
Mi számít kéménytűznek, és mit térít a tűzfedezet?
A kéménytűz a kémény falára lerakódott korom és kátrány meggyulladása: a tűz nem a kályha vagy a kazán tűzterében ég, hanem az égéstermék-elvezetőben, ahol nem lenne szabad. A lakásbiztosítási feltételek a tüzet jellemzően olyan égésként határozzák meg, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy azt elhagyja, és továbbterjedni képes – a kéménytűz ebbe a meghatározásba rendszerint belefér, ezért a hazai feltételek jellemzően a tűzfedezet alatt kezelik. A fedezet a tűz közvetlen kárán túl a következményeket is viszi: a füst- és koromszennyeződést, az oltóvíz okozta ázást, a tűzoltói beavatkozás miatti bontást – ezekről a tűz és elemi károk fedezetéről szóló cikk ír részletesen. Egy ponton biztosítónként eltér a gyakorlat: ha a tűz a kéményben maradt, és csak magát a kéményt – a bélést, a kéménytestet – tette tönkre, egyes feltételek ezt a kémény elhasználódásaként, mások tűzkárként kezelik; a saját feltétel „tűz” fogalmát és a kéményre vonatkozó kizárásokat érdemes elolvasni. Ami pedig jellemzően egyik feltételben sem biztosítási esemény: a kémény fokozatos tönkremenetele, a kátrányosodás, a repedezés tűz nélkül – ez karbantartás, nem kár.
Kármegelőzés a feltételekben: mit vár el a biztosító a kéménynél?
A Ptk. és a feltételek szerint a biztosított köteles a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható módon eljárni, és a feltételek ezt a kéménynél konkrétan is kibontják: a hazai szerződések jellemzően előírják a tüzelőberendezések és az égéstermék-elvezetők jogszabály szerinti időszakos ellenőrzését és karbantartását, új kandalló vagy kazán bekötésénél pedig a kéményseprői vizsgálatot. Hogy mi a „jogszabály szerinti”, azt a kéményseprő-ipari szabályok mondják meg, és itt sok tulajdonos téved. A katasztrófavédelem kéményseprői tájékoztatója szerint a lakosság számára végzett kéményseprés 2016 második féléve óta szolgáltatótól függetlenül ingyenes (ha az ingatlanba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet székhelye vagy telephelye), de 2018. január 1-je óta a sormunka csak a társasházakban és a lakásszövetkezeti ingatlanokban zajlik ütemterv szerint; az egylakásos ingatlannál – a családi háznál – az ellenőrzés a tulajdonos kérésére történik, a számára megfelelő időpontban. A gyakoriságot a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 3. §-a adja meg a kéményseprő sormunkájára: általános szabályként – így a szilárd tüzelésű berendezések égéstermék-elvezetőjénél – évente, a gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő vagy zárt égésterű berendezések kéményénél kétévente, a teljes nyomvonal műszaki felülvizsgálatát pedig négyévente; családi háznál ezt a tulajdonos megrendelésére végzik, és a katasztrófavédelem ugyanezt a gyakoriságot ajánlja. Időpontot az online űrlapon vagy a 1818-as telefonszámon lehet kérni. Aki családi házban fával fűt, és évek óta nem hívott kéményseprőt, az a jogszabály szerint nem kötelező, de a katasztrófavédelem által évente ajánlott, ingyenes ellenőrzést hagyta ki – a kárrendező viszont nem a kéményseprő-ipari jogszabályt, hanem a feltétel kármegelőzési előírását és az általában elvárható gondosságot kéri számon, és ott az évek óta elmaradt ellenőrzés súlyos érv lehet Önnel szemben.
Kizárás vagy mentesülés? A különbség dönti el az ügyet
Az elmaradt kéményseprés nem kizárás. A kizárás azt jelenti, hogy egy esemény eleve nem biztosítási esemény – ilyen a kémény elhasználódása –, és ott nem a vétkességet vizsgálják: a biztosítónak azt kell alátámasztania, hogy a kár a kizárt körbe esik, nem azt, hogy Ön súlyosan gondatlan volt. Az elmaradt ellenőrzés ezzel szemben a kármegelőzési kötelezettség megszegése, amelynek következménye a mentesülés lehet: a Ptk. 6:464. §-a szerint a biztosító akkor mentesül a szolgáltatás alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő vagy a biztosított – illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk – jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, és ugyanezt a mércét kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is. Két dolog következik ebből. Az egyik: a bizonyítás a biztosítóé – neki kell igazolnia, hogy az elmaradt ellenőrzés súlyosan gondatlan mulasztás volt, és hogy ez okozta a tüzet, nem Önnek azt, hogy a kéményseprő sem talált volna semmit. A másik: a mulasztás és a tűz közötti okozati összefüggés nem automatikus. Ha a tűzvizsgálat szerint a kémény szerkezeti hibája, egy bekötési hiba vagy a nedves, kátrányosodó tüzelőanyag okozta a tüzet, amit az éves ellenőrzés kiszűrt volna, a biztosító érvelése erős; ha a kéményt korábban megfelelőnek minősítették, és a tűz más okból keletkezett, az elmaradt időpont önmagában kevés a mentesüléshez. A súlyos gondatlanság határáról – mikor figyelmetlenség valami, és mikor tudatos kockázatvállalás – az égve maradt gyertyáról szóló cikk szól; a kéménynél a legerősebb ellenérv Önnel szemben az, ha a kéményseprő korábban írásban tiltotta vagy kifogásolta a használatot, és a kémény mégis üzemelt. Ilyenkor a mentesülés valószínű, és ezt érdemes őszintén látni.
Mit kér a biztosító kárnál, és mi van, ha nincs tanúsítvány?
Kéménytűznél a kárrendező jellemzően három iratot kér: a katasztrófavédelem tűzeseti hatósági bizonyítványát vagy a tűzvizsgálat megállapításait, a legutóbbi kéményseprői tanúsítványt, és a helyreállítás árajánlatát a fotókkal együtt. A tanúsítvány a legegyszerűbb bizonyíték arra, hogy Ön eleget tett a kármegelőzési kötelezettségnek – ezért érdemes a biztosítási iratok mellett tartani. Ha nincs, a kárügy nem zárul le ettől: a biztosító szakértője a kémény állapotát a helyszínen vizsgálja, a tűzvizsgálati jelentés pedig a keletkezés okát rögzíti, és sokszor épp ez dönti el, volt-e összefüggés a mulasztással. Önnek sem kell tétlenül várnia: a korábbi tanúsítványok, a kémény bélelésének vagy felújításának számlája, az új tüzelőberendezés bekötésekor készült kéményseprői nyilatkozat, a használt tüzelőanyag és a fűtési szokások leírása mind a saját érvei. A kárt a biztosító kárvonalán jelentse be késedelem nélkül – a Ptk. 6:453. §-a szerint a késedelemnek akkor van jogkövetkezménye, ha emiatt lényeges körülmény válik kideríthetetlenné, és egy kiégett kéménynél a bontás előtti állapot ilyen körülmény. Ha a biztosító mentesülésre hivatkozva utasít el, a sorrend: írásbeli panasz a biztosítónál, majd fogyasztóként a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság – az MNB egyedi kárvitát nem dönt el; a lépéseket a jogorvoslati sorrendről szóló cikk írja le. A gyakori elutasítási okokról szóló cikk a karbantartás-hiányt tágabb összefüggésben is bemutatja.
Mit tegyen most?
Ha fával, szénnel vagy vegyes tüzeléssel fűt, és nem emlékszik, mikor járt utoljára kéményseprő, kérjen időpontot – az online űrlapon vagy a 1818-on –, és a tanúsítványt tegye a kötvény mellé. Gázkazánnál ugyanezt kétévente érdemes kérni, a négyévenkénti teljes műszaki felülvizsgálattal együtt. Új kandalló vagy kazán bekötése előtt kérjen kéményseprői vizsgálatot, mert a nem megfelelő kéménybe kötött berendezés a mentesülés tipikus alapja. Fűtsön száraz, legalább egy-két évig tárolt fával, és ne égessen hulladékot: a kátrány a kéménytűz üzemanyaga. Ha mégis kéménytűz üt ki, hívja a 112-t, ne öntsön vizet a kéménybe, és a tűzoltók távozása után fotózzon le mindent a bontás előtt. A többi otthoni kármegelőzési rutint a kármegelőzésről szóló cikk gyűjti össze. Ha a kárügy elakad vagy vitássá válik, segítek, amiben tudok.
Kérdés a saját házára és fűtésére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- BM OKF Kéményseprőipari Szerv – Gyakran ismételt kérdések (ingyenesség 2016 második félévétől, családi háznál időpontkérés 2018. január 1-jétől, ellenőrzési gyakoriság, időpontfoglalás)
- 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól – 3. § (a sormunka gyakorisága: évente, gáznemű vagy zárt égésterű berendezésnél kétévente, műszaki felülvizsgálat négyévente), 8. § (megrendelésre végzett sormunka), 10. § (tanúsítvány)
- 2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről
- Ptk. 6:453. § (kárbejelentés), 6:464. § (a biztosító mentesülése, a kármegelőzési kötelezettség megszegése) – 2013. évi V. törvény
- MABISZ Lakásbiztosítási útmutató (2025. február 20.) – tűzkár, kármegelőzési kötelezettség, mentesülés
- Pénzügyi Békéltető Testület (MNB)
