Válásnál a lakásbiztosítás jellemzően az utolsó tétel a listán – pedig olyan szerződés, amely egy személy nevén áll, miközben a lakás kettőén. Alkuszként azt látom, hogy a baj nem a válás pillanatában jön, hanem hónapokkal később: a kiköltözött fél leállítja a díjfizetést, a bent maradó nem tud róla, és egy beázásnál derül ki, hogy a szerződés megszűnt. Vagy fordítva: a szerződés él, a kár megtörténik, és a két volt házastárs azon vitázik, kinek jár a pénz. Ez a cikk a lakás oldaláról nézi végig a kérdést: ki a szerződő és ki a biztosított, ki fizet, kinek jár a kártérítés, és mi a teendő, ha a lakás egy kézbe kerül vagy eladják. Aki a szereposztás alapjait keresi, annak a szerződő–biztosított cikk az első lépés; itt onnan folytatjuk.
- A szerződő fizet és nyilatkozik, a biztosított az, akinek a vagyoni érdekét a szerződés védi: válásnál a kettő könnyen szétválik, és a kiköltöző fél ingósága a hazai feltételek szerint jellemzően kikerül a fedezetből, mert már nem közös háztartásban élő hozzátartozó.
- A kártérítés a biztosítottat illeti, nem a szerződőt; közös tulajdonú lakásnál a volt házastársak egymás közötti elszámolása a tulajdoni hányad és a vagyonmegosztás kérdése, amelyet a biztosító nem dönt el – hitel mellett pedig a bank záradéka a kifizetésnél is számít.
- Ha a szerződést nem a bent maradó fél kötötte, de ő is biztosított, írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerződő helyére, a biztosító hozzájárulása nélkül; ha a lakás egy kézbe kerül vagy eladják, az érdekmúlás és az új szerződés kezdete közötti folytonosságra kell figyelni.
Kinek a nevén áll, és kit véd valójában?
A lakásbiztosításban két szerep van. A szerződő az, aki a szerződést megköti, a díjat fizeti és a jognyilatkozatokat – módosítást, felmondást – megteszi. A biztosított az, akinek a vagyonát vagy vagyoni érdekét a szerződés védi; a MABISZ Lakásbiztosítási útmutatója szerint a kettő gyakran egybeesik, de nem szükségszerűen. Házasságban ez ritkán okoz gondot: a hazai feltételek az ingóságra jellemzően a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozókat is biztosítottnak tekintik, az épületre pedig a tulajdonost – sok feltétel a tulajdonostársat is, de ez biztosítónként eltér, ezért a saját feltétel „biztosított” fogalmát érdemes megnézni.
A válás és a különköltözés ezt a képletet két ponton bontja meg. A kiköltöző fél a különköltözéssel megszűnik közös háztartásban élő hozzátartozó lenni, a jogerős válással pedig házastárs is – vagyis az ő személyes holmija, bárhol is van, a régi szerződés ingóság-fedezetéből jellemzően kikerül. Az épületre viszont tulajdonostársként továbbra is lehet biztosítási érdeke: a Ptk. biztosítási fejezete szerint biztosítási szerződést az köthet, aki az esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki az érdekelt javára köti meg. Egy közös tulajdonú lakásra kötött szerződés tehát a kiköltöző tulajdonostárs érdekét is védheti – attól függően, hogy a feltétel a tulajdonostársat biztosítottnak tekinti-e, vagy csak a kötvényen megnevezett személyt.
Ki fizeti a díjat – és mi történik, ha a szerződő abbahagyja?
A díjfizetés a szerződő kötelezettsége, nem a tulajdonosoké. Ha a kiköltöző fél a szerződő, és a különköltözés után nem fizet tovább, a szerződés a Ptk. 6:449. §-a szerinti úton szűnik meg: felszólítás, póthatáridő, majd visszamenőleges megszűnés – ennek menetét az elmaradt díjról szóló cikk írja le. A bent maradó fél erről jellemzően nem értesül, mert a biztosító a szerződőnek ír. Ugyanez igaz a felmondásra: a szerződő a bent maradó tudta nélkül is felmondhatja a szerződést, mert a jognyilatkozat az övé.
Erre a helyzetre a Ptk. biztosítási fejezete és nyomában a MABISZ útmutatója ad eszközt: ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet, és ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek a biztosítottra szállnak át; a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő és a korábbi szerződő egyetemlegesen felel, a belépő pedig köteles a korábbi szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – a befizetett díjat is – megtéríteni, ami válásnál a két fél egymás közötti elszámolásának része. A gyakorlatban ez azt jelenti: aki a lakásban marad és biztosított, az átveheti a szerződést a saját nevére – a biztosítók ehhez jellemzően saját nyomtatványt és a kötvényszámot kérik. A másik út a saját új szerződés, amelynél a régi megszűnését és az új kezdetét úgy kell időzíteni, hogy ne legyen fedezetlen nap.
Kinek jár a kártérítés a közös tulajdonú lakásra?
A lakásbiztosítás kárbiztosítás, és a MABISZ útmutatója szerint a biztosító szolgáltatására általában a biztosított jogosult – nem a szerződő, és nem is választható kedvezményezett, mert kárbiztosításnál kedvezményezett megjelölésére nincs lehetőség. Ha tehát a kiköltöző fél fizette a díjat, de a bent maradó fél a kötvényen szereplő biztosított, a kártérítés a bent maradót illeti. Ha mindketten biztosítottak – mert a feltétel a tulajdonostársakat is annak tekinti –, a biztosító a szerződés szerinti jogosultnak teljesít, a volt házastársak egymás közötti elszámolása pedig a tulajdoni hányad és a vagyonmegosztás kérdése, amelyben a biztosító nem dönt. Vita esetén ezt a feleknek egymás között, végső soron bíróságon kell rendezniük; a biztosító a kifizetést a jogosult személyének tisztázásáig visszatarthatja, ami a helyreállítást is késlelteti.
Hitel mellett egy harmadik szereplő is van. A hitelbiztosítéki záradék alapján az útmutató szerint a záradékban meghatározott esetekben és a limitösszeget meghaladó részre a hitelező a szolgáltatás jogosultja; a bankok emellett jellemzően a szerződés módosításához és megszüntetéséhez is hozzájáruló nyilatkozatot kérnek. Válásnál ezért a hitel sorsa és a biztosítás sorsa összefügg: aki a hitelt és a lakást viszi tovább, annak a biztosítás szerződőjévé is érdemes válnia, és a záradékot az új kötvényre is fel kell vetetni. A záradék működését a hitel melletti lakásbiztosítás cikk írja le.
Különköltözés: átírás, felmondás vagy érdekmúlás?
Három forgatókönyv jellemző. Az elsőben a lakás közös tulajdon marad, de csak az egyik fél lakik benne. Ilyenkor a szerződés fennmaradhat, de érdemes a szerződőt a bent lakóra átírni – belépéssel vagy a biztosító módosítási nyomtatványán –, és tudomásul venni, hogy a kiköltöző ingósága már nincs benne. A másodikban az egyik fél kivásárolja a másikat. A kiköltöző fél biztosítási érdeke a tulajdonrész átadásával megszűnik; ha ő volt a szerződő és az egyedüli biztosított, a szerződés az útmutató szerint az érdekmúlás napjával szűnik meg. Az útmutató ugyanakkor azt is leírja, hogy ha az érdekmúlás kizárólag a tulajdonjog átszállásának következménye, és a lakás más jogcímen már korábban is az új tulajdonos birtokában volt, a biztosítási fedezet a tulajdonjoggal együtt átszáll, az átszálláskor esedékes díjért a régi és az új tulajdonos egyetemlegesen felel, a szerződést pedig bármelyik fél – a biztosító is – a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, 30 napos határidővel írásban felmondhatja. Ez a bent maradó, a lakást már birtokló félre jellemzően igaz; a biztosítóval akkor is érdemes írásban tisztázni, hogy a szerződést az ő nevére átírja-e, és nem él-e a felmondás jogával. A harmadikban a lakást eladják: a birtokba adással a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés ezzel szűnik meg, és mindkét félnek az új otthonára kell szerződést kötnie – a sorrendet a költözés-cikk adja.
Mindhárom esetben az adatváltozás bejelentése a feleken múlik: a lakcím, a használat módja és a tulajdoni viszonyok változása olyan körülmény, amelyet a biztosítónak jelezni kell, és ezt sem én, sem más nem teheti meg Önök helyett.
A kiköltöző fél holmija és felelőssége
Aki elköltözik – albérletbe vagy saját új lakásba –, annak a régi szerződés jellemzően semmit sem ad: az ingóság-fedezet a kötvényen szereplő kockázatviselési helyre és a biztosított közös háztartására szól, a magánemberi felelősségfedezet pedig szintén a biztosítottra és a vele együtt élő hozzátartozókra terjed ki, biztosítónként eltérő körben. Az új címre tehát saját ingóság- és felelősségfedezet kell; albérletnél ennek külön logikája van, amit az albérlői cikk mutat be. A közös tulajdonú, de már nem lakott lakásban hagyott holmi pedig – bútor, háztartási gép – a bent maradó biztosított háztartásának része marad a fedezet szempontjából; hogy ez kinek a tulajdona, az megint a vagyonmegosztás kérdése, nem a biztosítóé.
Gyakorlati sorrend, ha válnak vagy különköltöznek:
- Nézzék meg a kötvényt: ki a szerződő, ki a biztosított, van-e hitelbiztosítéki záradék.
- Döntsék el, kié lesz a lakás és a hitel – a biztosítás szerződője az legyen, aki marad.
- A bent maradó fél lépjen be a szerződésbe, vagy kössön sajátot folytonos fedezettel; a kiköltöző kössön az új címre.
- Kivásárlásnál vagy eladásnál a tulajdonjog átszállásának napját és a biztosítás kezdetét illesszék össze, és jelentsék be a változást.
- Kárnál a kifizetés jogosultja a biztosított; a volt házastársak elszámolása a vagyonmegosztás része.
Ha a helyzet összetett – közös tulajdon, hitel, két új cím –, segítek, amiben tudok: ha szól, az átíráshoz és az új szerződéshez szükséges összevetést és papírmunkát elkészítem; a nyilatkozatokat és az aláírást a feleknek kell megtenniük.
Kérdés a saját válásuk vagy különköltözésük helyzetére szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – biztosítási szerződés: biztosítási érdek, belépés a szerződésbe, érdekmúlás, 6:449. § (díjnemfizetés)
- MABISZ Lakásbiztosítási Bizottság – Lakásbiztosítási útmutató (szerződő és biztosított, a szolgáltatás jogosultja, belépés, érdekmúlás, hitelbiztosítéki záradék)
