Két levél kelt jellemzően bizonytalanságot a lakásbiztosítás körül. Az egyikben a biztosító közli, hogy az évfordulótól nem kívánja fenntartani a szerződést; a másikban az új évi díj jóval magasabb, mint amit az indexálás önmagában indokolna. Alkuszként azt látom, hogy mindkettőnél ugyanaz a gond: az ügyfél nem tudja, mihez van joga a biztosítónak, és mi az ő mozgástere. Pedig a keret jól körülírható. A Polgári Törvénykönyv biztosítási fejezete megmondja, mikor és hogyan mondhat fel bármelyik fél, a szerződés feltételei pedig azt, hogy a biztosító milyen okból és milyen eljárásban nyúlhat a díjhoz vagy a tartalomhoz.
- A határozatlan tartamú lakásbiztosítást a biztosító is felmondhatja, de főszabály szerint csak a biztosítási időszak végére, legalább 30 nappal korábban, írásban közölve – a sok kár ezért jellemzően évfordulós felmondást vagy díjmódosítási javaslatot hoz, nem a szerződés év közbeni megszűnését.
- Ha a kockázat jelentősen nő – például bérbeadás vagy nagyobb átépítés miatt –, a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosító javaslatot tehet vagy 30 napra felmondhat; ha a javaslatra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a közléstől számított 30. napon megszűnhet.
- Az indexálás a szerződésben rögzített értékkövetés; az ezen felüli díjemelés vagy feltételváltozás módosítás, amelyet a biztosító az évforduló előtt közöl, Ön pedig elfogadhat, vagy a szerződést az évfordulóra – lakásbiztosításnál márciusban is – felmondhatja.
Felmondhatja a biztosító a szerződést, ha sok volt a kár?
A lakásbiztosítás jellemzően határozatlan tartamú szerződés, és a felmondás joga nem egyoldalú: a Ptk. 6:466. §-a szerint a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél írásban, a biztosítási időszak végére mondhatja fel, harmincnapos felmondási idővel. A MABISZ Lakásbiztosítási útmutatója ugyanezt írja le a gyakorlat oldaláról: a felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik féllel közölni, írásban, és indoklás nem szükséges. Ez a biztosítóra is igaz. Vagyis ha egy szerződésen néhány év alatt több kár is volt, a biztosító dönthet úgy, hogy a következő évfordulótól nem tartja fenn a szerződést – a kárral egyidejű, év közbeni felmondásra viszont a főszabály nem ad módot.
Egyes feltételek ismernek a kárrendezést követő felmondási jogot is – ez biztosítónként eltér, és fogyasztói szerződésnél a Ptk. biztosítási fejezetének szabályaitól az ügyfél hátrányára csak szűk körben lehet eltérni. Ezért két dolgot érdemes megnézni a saját feltételében: a „szerződés megszűnése” fejezetet, és azt, hogy a kármentességi kedvezmény hogyan viselkedik kár után. A hazai gyakorlatban ugyanis a sok kár következménye jellemzően nem a felmondás, hanem az, hogy a következő évfordulón a kedvezmény elvész, vagy a biztosító magasabb díjat közöl. A bejelentett károk száma önmagában nem ad okot az év közbeni megszüntetésre, kivéve, ha a feltétel ilyen kikötést tartalmaz – ezt tehát a saját feltételében kell ellenőrizni.
Kockázatnövekedés: 15 nap a javaslatra, 30 nap a felmondásra
A másik eset, amikor a biztosító év közben is léphet, a kockázat jelentős növekedése. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást lényeges körülményről, vagy Ön változást jelent be – kiadja a lakást, szálláshelyként hasznosítja, vállalkozást indít benne, nagyobb átépítésbe kezd –, és ez a biztosítási kockázatot jelentősen növeli, a Ptk. biztosítási fejezete és a MABISZ útmutatója szerint a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol rá, a szerződés a javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik – feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a javaslatban felhívta a figyelmét.
Ebből két gyakorlati tanulság következik. Az első: a módosító javaslatra érdemes válaszolni, mert a hallgatás itt nem semleges, hanem a szerződés megszűnéséhez vezethet – és egy megszűnt szerződés helyett újat kötni kárelőzménnyel vagy megváltozott használattal nem mindig egyszerű. A második: a változás elhallgatása rosszabb út, mint a magasabb díj. A közlési és változásbejelentési kötelezettség az Öné, és ha a biztosító kárnál derít ki olyan körülményt, amelyet be kellett volna jelenteni, a szolgáltatás alól mentesülhet. Arról, hogy mely változásokat és hogyan jelentse be, az adatváltozás-cikk ad listát.
Módosíthatja egyoldalúan a feltételeket, és emelhet az indexen felül?
Itt érdemes szétválasztani három dolgot. Az indexálás nem egyoldalú módosítás: a szerződésben előre rögzített értékkövetés, amelynél a biztosítási összeg és vele a díj egy közölt index mértékével változik – a működését az indexálás-cikk írja le. A második a feltételek változása: a biztosító új feltételt vezethet be az új szerződéseire, de a futó szerződésére azt csak akkor alkalmazhatja, ha Ön elfogadja, vagy ha a szerződés maga rendelkezik a módosítás módjáról. A harmadik az indexen felüli díjemelés, amely a gyakorlatban az évfordulós értesítőben jelenik meg: a biztosító a kárhányadra, a tarifa változására vagy a kedvezmény megszűnésére hivatkozva magasabb díjat közöl a következő időszakra.
A jogi logika mindhárom esetben hasonló: a szerződést a felek közös akarattal módosítják, a biztosító egyoldalú módosításra csak akkor jogosult, ha a feltétel erre alapos okot és eljárást ad. A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályai szerint – a 2014-ig külön kormányrendeletben, azóta a Ptk.-ban szereplő lista alapján – az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen az a kikötés, amely a vállalkozásnak alapos ok nélküli egyoldalú módosítást, különösen az ellenszolgáltatás emelését teszi lehetővé, vagy amely a módosítás mellé nem adja meg a fogyasztónak a felmondás jogát. Ezért a hazai feltételek jellemzően úgy épülnek fel, hogy az évfordulós díj- vagy feltételváltozást a biztosító előre, írásban közli, és Ön két dolgot tehet: ha az új díjat befizeti, a módosítást elfogadta; ha nem ért egyet, a szerződést az évfordulóra felmondhatja. Hogy egy adott díjemelés jogszerű volt-e, egyedi vitában a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság dönti el – az MNB egyedi vitát nem bírál el, a tisztességtelenség kérdését pedig nem lehet általánosságban, a feltétel ismerete nélkül megválaszolni.
Mi a mozgástere, ha nem ért egyet?
Az első és legfontosabb eszköz az idő. Az évfordulós értesítőt a biztosító küldi, jellemzően az évforduló előtt néhány héttel; ha a levél díjemelést vagy feltételváltozást tartalmaz, a felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóhoz eljuttatni, írásban. Aki a levelet félreteszi és az új díjat befizeti, az a feltételek jellemző kikötése szerint a módosítást elfogadta. Lakásbiztosításnál van egy második ablak is: a márciusi felmondási lehetőség, amely az évfordulótól függetlenül, költségmentesen nyitja meg a váltást – aki tehát lemaradt az évfordulóról, annak sem kell egy teljes évet várnia.
Két dolgot ellenőrizzen, mielőtt felmond. Ha a szerződésen tartamengedmény van, a biztosító a kedvezmény visszafizetését követelheti – a számítást a hűségidő-cikk mutatja be. Ha pedig jelzáloghitel áll az ingatlanon, az új szerződésre a bank hitelbiztosítéki záradéka kell, és a régi csak akkor szűnjön meg, amikor az új már él. Egy díjemelés önmagában nem ok a váltásra: ha a kárelőzmény vagy a megváltozott használat miatt más biztosító is hasonló díjat adna, a magasabb díjú, de ismert tartalmú szerződés megtartása is észszerű döntés lehet.
Ha a biztosító mondott fel: a következő lépések
Ha a felmondás a biztosítótól jött, a cél a folytonosság: az új szerződés kockázatviselése a régi utolsó napját kövesse, különben fedezeti rés keletkezik, és egy közbeeső kárra egyik biztosító sem fizet. Az új ajánlatkérésnél a kárelőzményt és a felmondás tényét közölni kell – ezek lényeges körülmények, elhallgatásuk a későbbi kárnál a mentesülés kockázatát hozza. Számítson arra, hogy a kárelőzmény és a megnövekedett kockázat a díjban is megjelenik: a biztosító a saját kockázatértékelése szerint ad ajánlatot, a díjat előre nem lehet megmondani.
Ha a helyzet összetett – sok kár, bérbeadás, hitel és hűségidő egyszerre –, segítek, amiben tudok: ha szól, az ajánlatok összevetését és a papírmunkát elkészítem, a döntés és az aláírás az Öné marad. A felmondást, a változásbejelentést és a módosító javaslatra adott választ viszont nem vállalhatom át: ezek az Ön nyilatkozatai, határidővel.
Gyakorlati összefoglaló:
- Az évfordulós levelet olvassa el, és nézze meg benne külön az indexet és az azon felüli díj- vagy feltételváltozást.
- Módosító javaslatra válaszoljon a kézhezvételtől számított 15 napon belül – a hallgatás a szerződés megszűnéséhez vezethet.
- Ha nem fogadja el a változást, a felmondást írásban, legalább 30 nappal az évforduló előtt küldje el; lakásbiztosításnál a márciusi ablak is nyitva áll.
- Felmondás előtt nézze meg a tartamengedményt és a hitel záradékát.
- A használat változását jelentse be – a magasabb díj kisebb kockázat, mint a mentesülés.
Kérdés a saját évfordulós levelére vagy felmondására szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – biztosítási szerződés, 6:466. § (felmondás), fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételei
- MABISZ Lakásbiztosítási Bizottság – Lakásbiztosítási útmutató (felmondás, kockázatnövekedés, módosító javaslat)
- MNB – Kérdések és válaszok a márciusi lakásbiztosítási átkötési lehetőségről (2024)
