A lakásbiztosítás két nagy fiókja az épület és az ingóság – és a legtöbb félreértés abból fakad, hogy nem oda kerül valami, ahová gondolnánk. A tévé ingóság, a beépített szekrény jellemzően épülettartozék, a garázsban tárolt kerékpár pedig attól függ, mit mond a feltétel. Ez a cikk a két fiók térképe.
- Épület: a szerkezet és mindaz, ami tartósan beépítve szolgálja a lakást – jellemzően a burkolatok, nyílászárók, beépített bútor, rögzített gépészet.
- Ingóság: ami „kivihető” – bútor, ruha, gépek, sportszer, könyv; a kiemelt értékek (ékszer, készpénz, műtárgy) jellemzően külön limittel.
- Mindkét pillérnek saját biztosítási összege van – kárnál az számít, hogy a KÁROSODOTT vagyontárgy fiókjában elég volt-e az összeg.
Mi tartozik az épülethez?
Az épületfedezet a falakat, födémeket, tetőt, nyílászárókat és a tartósan beépített elemeket védi: burkolatokat, beépített konyhát és szekrényt, kazánt, radiátort, a rögzített klímát, redőnyt, napkollektort. Ide tartoznak jellemzően a melléképületek és építmények is – garázs, tároló, kerítés, terasz –, ha a szerződésben szerepelnek. A pontos kört a feltétel „biztosított vagyontárgyak” fejezete adja meg; épülettípus-kérdésekről a panel, tégla, vályog cikkben írunk.
Az épület biztosítási összegének a valós újjáépítési költséget kell tükröznie – nem a piaci árat és nem az évekkel ezelőtti értéket.
Mi tartozik az ingósághoz?
Ingóság mindaz, ami nincs beépítve: bútor, háztartási gépek, elektronika, ruhanemű, edények, könyvek, játékok, sportfelszerelés. Szobáról szobára összeadva meglepően nagy érték jön ki – tapasztalat szerint jóval több, mint az első tipp. Ezért készült a szobáról szobára vagyonleltár-sablon: negyedóra alatt reális összeget ad.
A kiemelt értékek – ékszer, óra, készpénz, műtárgy, gyűjtemény, nagy értékű műszaki cikk – jellemzően külön limitekkel térülnek, és egyes feltételek külön elhelyezési vagy védelmi elvárást fűznek hozzájuk. A garázsban, tárolóban, kertben tartott dolgok fedezete pedig feltételfüggő – pont az ilyen kérdésekre való a kötés előtti egyeztetés.
Miért kell a kettőt külön méretezni?
Mert kárnál a biztosító fiókonként nézi az összegeket. Ha az épület jól van biztosítva, de az ingóság-összeg a valós érték fele, akkor egy betörésnél vagy tűzkárnál az ingóság-kár is feleződhet az arányos térítés szabálya szerint – hiába volt „összességében nagy” a biztosítás. A két pillér két külön döntés: mindkettőt a valósághoz igazítjuk, és évfordulón mindkettőt frissítjük.
A leggyakoribb határesetek
Néhány visszatérő kérdés a gyakorlatból: a beépített konyha jellemzően épület, a mosogatógép benne ingóság; a rögzített klíma jellemzően épülettartozék, a mobil klíma ingóság; az albérlő saját holmija a bérlő ingósága – a tulajdonos szerződése jellemzően nem védi (részletek: bérlő vagy tulajdonos); a társasházi lakás falain kívüli részek pedig a közös biztosítás területére esnek (a határvonal itt). Ha egy tétel hovatartozása kérdéses, a feltétel szava dönt – kötés előtt ezt érdemes tisztázni, nem kárnál.
Kérdés a saját otthonára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
